Szélfútta hajam ujjad köré csavarod,
mintha mindig is ezt játszottad
volna; víz csöpög belőle, de te csak
húzod, nem számít milyen, csak gyere már
közelebb, érj ide, had zárjalak
karomba végre, egy napig nem láttalak...
Hátulról ölelsz, míg az edényekkel
babrálok. Ajkad nyakamon érzem,
tudom a sampon illatát lélegzed
be épp, levendula, a kedvenced.
"Hiányoztál"-súgod a vízcsobogásba...
Kezem után kutatsz álmodban.
Nem engedsz még egy pillanatra sem,
most hogy végre visszajöttem, magadnak
akarsz minden percben, nem tudsz betelni
velem. Illat, kép, hang vagyok, magadba iszol...
22-01-2014
Utolsó kommentek