A nap sugarai már rég a hasamra sütnének, ha nem takarnák el a felhők, de én még mindig az ágyban heverek. Azon tűnödöm, hogy felkeljek-e egyáltalán. Hisz ha itt lennél választhatnánk ágybanmaradós hancúrozás és vársonézés, kirándulás között... Ebben a sorrendben jó is lenne.
De messze vagy, mit csináljak így nélküled, még felkelni sincs kedvem, olyan pihe-puhán csalogat ez a párna, mintha tested hívna, bújj ide... Maradok még, kell az illúzió...
Utolsó kommentek