Hiányzol
Elmentél már rég, hirtelen hagytál itt,
elmélázom néha, figyelsz-e fentről?
(hiányod ma is sokszor szaggató kín.)
Felhő szélén ülve tudsz-e léptimről...
Vaj' ha tétova vagyok, vagy dönteni
képtelen, a helyes irányba te löksz?
Mosolyogsz-e a sikereimen, s sírsz
velem, ha fáj az itt eltöltött idő?
Nyomsz-e légkönnyű puszit homlokomra
míg álomföldön járok, s ülsz-e tűkön,
míg beteg-remegve érted kiáltok?
A választ nem tudhatom, de van, mikor
érezlek, s hiszem egyszer a felhők közt
nevetve ölelsz, s többé már nem fázom...
2011-10-28.
Utolsó kommentek