Nyugtató
Tíz ujjadon érdes a bőr, csiklandoz,
ahogy hátam simítod. Selyemhajadból füstszag
árad, mégis belefúrom orrom; jó hogy
itt vagy. Kusza ritmusú légzésed
csillapítja könnyeim sorát,
s csendbe bódulva lelek öledben nyugalomra.
19-11-2013.
Nyugtató
Tíz ujjadon érdes a bőr, csiklandoz,
ahogy hátam simítod. Selyemhajadból füstszag
árad, mégis belefúrom orrom; jó hogy
itt vagy. Kusza ritmusú légzésed
csillapítja könnyeim sorát,
s csendbe bódulva lelek öledben nyugalomra.
19-11-2013.
Ahogy tovabiciklizel
Virágos szoknyád vidáman libben
a szélben, kacagásod tovaszáll
a napsütésben, halkan cirógatja
szívem.
Hajad barna tincsei kesze-kuszán
keretezik gömbölyű arcod, örömtől
csillog hamuszürke szemed...
(Mindig így képzellek)
18-11-2013.
Szívmelengető
Az ablakból nézem ahogy tovalibbensz;
szoknyád szegélyét borzolja a szél,
hajad szemedből füled mögé tűröd,
s büszkén nézel az esőcseppek elébe.
Kezed békés-óvón pihen pocakodon,
tudom, arra gondolsz mire én: vajon a
szeme az enyém vagy a tiéd?
29-09-2013
(GG.-nek)
Tóparti légyott
Szerelmünk lenyomatát őrzi a fűben
feledett pokróc, mi a tóban csitítjuk vágyaink:
lubickolunk, míg légzésünk újra egyenletes
nem lesz, de ahogy szánk összetapad kezdődik
minden elölről. (Kitartunk-e a szárazig?)
29-08-2013.
Vizes hajjal
Takaróként használt inged átitatja a copfomból
csöpögő víz. Egy ritmusra pihegve száradunk a tó
partján; míg én hullámmentes-csendsötétben csókodra
szomjazom, te a kefével babrálsz, s hajamnál fogva
húzol magadhoz. (Kócosan is kellek...)
29-08-2013
Ajánlom egy régi ismerősnek, akivel a vers több eleme is összeköt.
Esti idill
Tenyered kemény bőrén
jár körbe az ujjam begye.
Míg nyakamba csókolsz,
borostád vállam súrolja.
26-08-2013.
Reggeli ciróka
Lepedő gyűrte hátadon
boldogan fut fel-le a kezem.
Álmos-bódultan ásítod
aprót mozdulva nevem.
Puha reggeli csókod
súgja: cirógass még!
(Míg visszaszenderedem...)
23-07-2013.
Ámulva nézlek
Tested domborulatainak körvonalai a
fehér vászon lepedőn át is megigéznek;
tisztában vagy vele, s várakozó, kacér mosolyod
lila ködbe borítja agyam, két dolgot tudok:
szeretek veled ébredni, s van még idő...
25-04-2013
Imádom a szeplőid, már csak az emlékük is
mosolyt csal arcomra. Most a fűben fekve eszembe
jut az első alkalom, mikor felfedezőutra indultam
testeden, s összeszámláltam őket: Ötvenkettő. Ennyi van
rajtad. S még most, évek múltán is nézni vágyom...
2013-02-20.
Utolsó kommentek