Ő és a testvérei, a legszebbek és legokosabbak, nekem a legkedvesebbek. Velük csodás az este, még akkor is, amikor hullafáradtan, síróskedvvel jövök haza. ők még akkor is mosollyal és csillogó szemmel várnak haza. kérnek egy kakaót és egy mesét, aztán egy jóéjt puszit. Nekik ennyi elég. én pedig szépen betakarok mindenkit, mert majd mikor nagyok lesznek, talán emlékeznek, hogy volt valaki, akia nagynéni volt és mindig olvasott és játszott...
mert ők egy mosollyal visszaadják a hitet és a reményt, bármilyen elveszettnek is érzed magad. ilyenek a gyerekek és imádom, hogy vannak.
csak remélni tudom, hogy az enyéim is hozzájuk hasonlítanak majd. mindenben...
Utolsó kommentek